Megint ventillálhatnékom, így írhatnékom van, így járt, aki olvassa.

Nagyot megy az elmúlt napokban a magyarországi független sajtóban a Schadl-Völner ügy. Vagyis amiben a bírósági végrehajtói kar elnöke, egy államtitkárral közösen kimaffiáztak a végrehajtói rendszerből kábé 2 milliárd forintot, és a hatóság nyomoz, letartóztat, eljár. Most 6-10 év letöltendő, és 2-300 millió forintos bünti néz ki nekik. Nyilvánvalóan, miközben egyetértek azzal, hogy ezeket a köztörvényeseket komolyan meg kell büntetni, jó mélyre elásni, több kérdésem is van az üggyel kapcsolatban:

• Hogy jön ki a matek? Lopok 1+ milliárdot, és kapok egy 200 milliós pénzbírságot? A többi 800+ miskával mi lesz? Vagy a teljes vagyonelkobzás intézménye nem létezik? Vagy az is lesz, és a pénzbírság ezen felül értendő? Akkor ezt miért nem mondja senki?
• Hogy lehet, hogy Orbánék odadobják koncnak a saját kutyáik kölykeit? Be akarják fogni az emberek száját, be akarják bizonyítani, hogy márpedig Magyarországon nem tűrjük a maffiát? Vagy azt üzenik, hogy „itt csak én lophatok, más nem!”?
• Mi fog történni Orbánnal és cimboráival, akik több ezermilliárdot loptak el a magyaroktól – a közpénz elveszítette közpénz jellegét, satöbbi –, vettek belőle komplett iparágakat, teljes Balatonpartot, építettek maguknak rezidenciákat? A Schadléké egy teszt-per, ami azt mutatja, hogy majd ők is szívesen visszaadják az ellopott vagyon tizedét/ötödét? „A többi pedig elég lesz, amíg én, és az összes leszármazottam hetedíziglen boldogan élünk, míg meg nem halunk”?

Szerintem ez is egyike a folyamatos gumicsontoknak, amin a zemberek rágódhatnak. Addig sem foglalkoznak az ország igazi problémáival.

Merthogy

• Az oktatás és az egészségügy nagyon nagy szarban van. Oltári nagy kakában. Mindkettő szétverve, romjaiban, néhány – egyre kevesebb – tanár, szülő, diák demonstrál, a kormány pedig kussol. Vagy néha elmondja, hogy nem tud pénzt adni a tanárok fizetésemelésére. Vagyis néha-néha karaktergyilkol, és ismételgeti az egybiteseknek, hogy a tanárok-szülők-diákok csak a lóvéért tüntetnek, nem pedig a szétvert oktatási rendszer újra felépítéséért.
• A magyar gazdasággal, ha lehet, még nagyobb a baj.
  Behozta a kormány (a mindenkori kormány, nem csak Orbánék) a sok autóipari céget, és egy nagy, boldog összeszerelőüzemmé alakította az országot. Most, hogy a hagyományos autóipar bajban van – ellátási láncok miatti alkatrészhiányok, környezetvédelmi szabályok szigorodása miatti elektromos autózási trend, stb. – és kinéz az, hogy a magyar GDP jelentős részét generáló magyar autóipari cégeknek meg vannak számlálva az éveik, valamit találni kell. Mi a zseniális ötlet? Egy energiában szegény országba, ahol víz is egyre kevesebb van, behozni óriási energia- és vízigényű, emellett nagy környezeti kockázatot jelentő akkumulátorgyárakat. (Pont, mint az 50-es években, amikor Rákosiék a vas és acél országává akarták tenni Magyarországot.)
  Értem én, az akkumulátor kell az elektromos autókhoz, ezért nagy kereslet lesz/van rá. Azt is értem, hogy a 2010-es éveket, amikor a világgazdaság soha nem látott fejlődése vitte magával a magyar GDP-növekedést, kolbászból volt a kerítés, és arra lehetett költeni az országba áramló kurvasok pénzt, amire akarták, nem lehet visszahozni. Nem lehet visszamenni az időben, és magas hozzáadott értéket teremtő iparágak fejlesztésébe, felfuttatásába fektetni az a sok lóvét. Mellesleg, amire az EU adta – mert erre adta. De azt a pénzt is sikerült ellopni, stadiont építeni, iparágakat, satöbbit vetetni magunknak a strómanjainkkal.
• Aztán még itt figyel a kanyarban előző Pumalenden az európai rekorder, és világviszonylatban is az első 10-ben lévő (!!!) infláció, a kábé 50%-os élelmiszer áremelkedés.

Viszont „nesze nektek Schadl-ügy, lehet rágózni, addig se csesztettek bennünket a nagyobb problémákkal!”

Mindeközben az országban még mindig, már harmadik éve rendeleti kormányzás van – vagyis Orbán hivatalosan is egyszemélyben dönt mindenről –, vagyis klasszikus királyság (nem alkotmányos monarchia, hanem valami olyasmi, mint a 12. században volt).

Viszont úgy néz ki, Viktor Király hiába okos – mert az –, és dolgozik kurva sokat – mert sokat melózik a szentem –, nem számolt egy-két dologgal.

• Például, hogy az EU hirtelen és váratlanul tököket növesztett, és nem adja oda többé a világ legkisebb óriásának a lóvét, mert eddig is ellopta. Igazi garanciákat – nem az eddigi himi-humi hazudozást – kér arra, hogy most legalább egy részét arra fordítják, amire szánják.
• Aztán itt vannak ezek az egyre klímatudatosabb, a környezet kérdéseire nyitottabb emberek, akik meg tüntetnek az akkumulátorgyár ellen. És úgy tűnik, komolyan gondolják, tényleg nem akarnak egy zajos, szennyező gyárat a kertük végébe.

Persze az egybites választói tömeget továbbra is hülyíti a magyar göbbelsz, rogántóni propagandagépezete a könnyen megjegyezhető, egyszavas mantrákkal. A mostani, unásig ismételgetett két szó például a „szankció” és „Brüsszel”. „Nincs pénz …-ra, mert Brüsszel”, „áremelkedés van, mert szankció”, „nincs rezsicsökkentés, mert szankció”, „eltöröltük a benzinársapkát, mert szankció”, „nem emelünk bért, mert Brüsszel és szankció”. És az okos választók ezt továbbra is beszopják, és ismételgetik ahelyett, hogy a valós problémák megoldását kérnék számon ezen a rablóbandán. A média pedig, mint a Király hű kobzosa, veri az agymosás alá a tam-tamot.

Tóniéknak pedig a „Gyurcsány”, „Soros”, „migráncs”, „Brüsszel”, „szankció”, könnyen mantrázható szavak után már bizonyára be van töltve a propagandaágyúba a következő, közös ellenség-teremtő hívószó.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Ja, és „előre megy, nem hátra”! (Biztos, hogy nem hátra?)