A napokban két cikket is olvastam a fenti témában. Az egyik az Élet és Tudományban jelent meg, egy interjú Muszbek Mihály sportközgazdásszal, a másik pedig egy, az erre a cikkre írt vélemény a Nemzeti Sportban jelent meg, a szerző Szöllősi György.

Most eltekintenék attól, hogy mi a véleményem a két emberről, hogy Szöllősit egy, a magyar adófizetők pénzéből Orbán szekerét toló bérújságírónak tartom, míg a másik csávóról életemben nem hallottam még (amúgy a Testnevelési Egyetem docense). De a cikkekben leírtak inspiráltak arra, hogy leírjam a saját véleményemet – nem mintha rajtam kívül ez bárkit is érdekelne, de ez rendben is van.

Mind a két cikk több irányból közelít a magyar focihoz, különböző (ténynek beállított) állításokat hozva érvként:

1. Jó-e a magyar foci?
2. Népszerű-e a magyar foci?
3. Túl van-e tolva a politikai jelenlét a magyar focimeccseken?

Szóval, jó-e a magyar foci?

Nem, a magyar foci nem jó. Konkrétan szar.

A klubcsapataink nemzetközi eredményei szánalmasak. A Fradin kívül mostanában egy csapatunk sem jutott be semmilyen nemzetközi kupa csoportkörébe, pedig van már 3 nemzetközi kupa, és a csoportköreikben, 96 csapat közé statisztikailag nem lehetetlen bekerülni. És a Fradi, az egyetlen magyar csapat mennyire jellemzi a magyar foci minőségét? Egy magyar, a kapus számít stabil játékosnak benne. A többi olyan külföldi játékos, aki köszöni szépen a magas fizut – amilyen sokat máshol ilyen alacsony teljesítményért nem kapna –, jól elvan.

A magyar válogatott már eredményesebb, a legutóbbi két EB-re kijutottunk – pótselejtezőkkel – és ott megálltuk a helyünket. Vébén viszont 37 éve nem voltunk, a legutóbbi vébéselejtező csoportunkban negyedikek voltunk Anglia, Lengyelország és Albánia mögött. (A szerbek, akikkel most egy EB selejtezőcsoportban vagyunk, és megvertük őket Belgrádban, veretlenül, csoportgyőztesént jutottak ki ugyanarra a vébére, a portugálokat megelőzve. Ott aztán ki is peregtek a csoportkörben 1 ponttal.)

Szokás hivatkozni arra, hogy bezzeg a Nemzetek Ligájában milyen jók vagyunk. Idézzük már fel, hogy a miért hozta létre az UEFA a Nemzetek Ligáját! A barátságos meccsek kiváltására. Azért, mert úgy gondolták, többen kíváncsiak közel azonos erősségű csapatok meccseire, főleg ha valamilyen versenyt is belevisznek, mint random tétnélküli meccsekre, ezért több pénzt is lehet kaszálni. Viszont ezzel a barátságos meccsek száma majdnem nullára csökkent, és a lehetőség, hogy a nemzeti csapatok szövetségi kapitányai tét nélkül kipróbálhassanak új játékosokat, új taktikai elemeket, lényegében megszűnt. Mit tettek erre a nagyobb focinemzetek szövetségi kapitányai? Semmit. Arra használják a Nemzetek Ligáját, mint korábban a barátságos meccseket: új játékosok, új taktikai elemek kipróbálására. Az, hogy feljutnak, kiesnek, leszarják. Példa: az EB-második Angliát oda-vissza megvertük az NL-ben, ki is zúgtak az A csoportból. A szövetségi kapitányukat ugyan kritizálták, de hagyják tovább dolgozni. Hogy szerepelnek a mostani EB-selejtezőkön? 4 győzelem, 1 döntetlen, 16 rúgott, 2 kapott gól. (És nem egy gyógycsoportban vannak.) Mert az EB selejtezőkön van tét. Az NL-ben nincs.

Persze javul a válogatott, mert Csányi Sándor (és Orbán) egyrészt okosan kinevezte és megtartotta azt a Rossit, aki jól tudja kezelni ezt a csapatot, ismeri a magyar realitást, és kihozza a maximumot, másrészt pedig van néhány jó – többnyire nem a magyar rendszerben kinevelt – játékosunk, akiket Rossi nagyon jól használ fel a válogatottban.

Népszerű-e a magyar foci?

Népszerű a válogatott? Igen, de még mennyire.

Sőt, ha bármilyen más nemzetközi meccset is rendeznek itthon, garantált a teltház a „Puskásban”, szívesen mennek ki az emberek, családok. Tényleg jó látni, ha nem játszik alárendelt szerepet a csapat. Ha meg néha mégis, az belefér, ez a foci.

A magyar bajnokság?

Egy demagóg kérdés: mikor voltál utoljára fizető nézőként magyar bajnoki meccsen?

Kicsit komolyabban: a statisztikák szerint átlagosan félház előtt mennek a meccsek. Ez jobb, mint 10 éve volt. Viszont elég jó? Németországban, a bundeszlibában teltházas meccsek vannak. A másodosztályban is. Az angol premier ligában is, bérletet csak kihalásos alapon lehet megörökölni. A másodosztályban szintén. Szóval attól függ, mihez viszonyítunk. Ha ahhoz, ami Angliában vagy Németországban van, ez nagyon gyenge. Ha ahhoz, amennyi pénz költöttek a magyar adófizetők a stadionokra, mennyit költenek szintén a magyar adófizetők a játékosok, sportvezetők, slepp fizetésére, szerintem még gyengébb. Ami elkeserítő, hogy a kiút sem látszik. Vagyis látszik – jobban kéne kontrolálni, mire megy a lóvé, jobban számon kellene kérni a teljesítményt, a fiatal magyar játékosok fejlesztését, satöbbi –, de senki nem tesz semmit ennek érdekében. Ha persze ahhoz viszonyítunk, ami 20 éve volt, most jobb a helyzet. De elegendő megtérülése ez azoknak a csilliárd forintoknak, amit beleöntöttünk?

És végül, túl van-e tolva a politikai jelenlét a magyar focimeccseken?

Igen, oltári, gusztustalan módon.

Úgy tűnik, mintha presztízst csináltak volna abból az Orbán-hívők, hogy ott kell felvonulni a VIP-páholyban, ezzel is ki kell nyilvánítani a rendszer iránti hűségüket. Nem fizetnek azért, hogy ott legyenek a meccsen, hanem kiérdemlik, hogy meghívják őket a VIP-be. És ennek ellenkezője is igaz, lehet mondani: aki nem Orbán-hívő, mit keres focimeccsen? Eddig pampogott, hogy miért stadionra költik a pénzt, most meg kimegy és élvezi a jót? (Amit mellesleg az ő pénzéből is építettek.) Atya ég! Mennyire kifordított gondolkodás ez? Csak az járhat meccsre, aki Orbán-hívő? Mi van? Aki meg Orbán-hívő, annak járnia kell focimeccsre, mert így is ki kell nyilvánítania a feltétel nélküli hűségét a nagy jodához.

Őszintén megvallva leszarom, hogy Orbán jár-e focimeccsre vagy sem. De ne legyen már az hír, ha igen! Vagy ne a magyar adófizetők pénzén, honvédségi repülőn utazzon már el egy-egy focimeccsre! Vegyen ki szabadságot, oszt menjen isten hírével! Mint más emberek. Emlékszem, 2011-ben, amikor Berlinben kezdtem dolgozni és még hetente ingáztam, többször utaztam egy gépen Schmitt Pállal, az akkori köztársasági elnökkel. Bizniszklasszon utazott, ő szállt fel utoljára, és ő szállt le először, hozta-vitte a nagy fekete autó. Volt belőle hír? Nem! Az volt a normális. Most meg?

Szóval igen, kurvára túl van tolva a politikai jelenlét a magyar fociban. És igazából, ha csak ez az egyetlen dolog változna, már sokkal kellemesebb lenne a légkör a magyar foci körül.